Körösszegapáti

A Látnivalók wikiből

Tartalomjegyzék

Körösszegapáti

Bemutatkozás

Turistatérképen

Körösszegapáti, Hajdú-Bihar megye délkeleti részén található, Berettyóújfalutól 25 km-re, a Sebes-Körös és a román határ közelében. Megközelíthető a 42-es és a 47-es főutakról. A Debrecen-Gyula vonalon fekszik. Budapest felől a 4-es főútról, majd a 42-es-ről, valamint az M3-asról, Debrecenen át Gyula felé lehet megközelíteni.

Körösszegapáti község történetét végignézve elmondhatjuk, hogy valóban gazdag történelmet mondhat magáénak. Első említése 1214-ből való. Nevét a tordai apátságról kapta, előnevét pedig a körösszegi várról.

A község története szorosan összefonódott Körösszeggel és a Csáky családdal. A középkor írásos emléke igen gyér, mivel a török támadások következtében az iratok nagy része megsemmisült. Néhány adat azonban megmaradt, főleg a nemesi oklevelekben.

A XVI. század elején a község lakossága katonáskodás fejében adómentességet élvezett. A reformáció tanai hamar meggyökereztek a községben. Lampe szerint a Körösszegapáti Református Egyházközség történetét 1567-től számíthatjuk. Ekkor az apáti református lelkész részt vett a váradi zsinaton.

A török időben többször érte a községet támadás, aminek következtében a lakosság megfogyatkozott. Többször állt a település üresen. 1692-es összeírás öt magyar portát talált, amely képes volt fenntartani magát.

1710-ben és 1738-1739-ben pestis járvány tizedelte meg a községet. A lakosság pótlására a Csáky-család a belényesi hegyekből román lakosságot telepített a községbe. Írásos adat nem maradt fent arról, hogy a román lakosság valóban a fent említett helyről érkezett, csupán a nyelvjárást elemezve juthatunk közelebb az igazsághoz. Körösszegapáti román lakossága a Körös és a Maros közti területen beszélt nyelvjárást használja. Ez az egyetlen támpont számunkra a szájhagyomány mellett, amelyre támaszkodhatunk, hogy arról a területről származnak.

A betelepítés pontos évét sem ismerjük. Az ortodox egyház feljegyzése szerint 1740-ben alapították az egyházközséget. Figyelembe véve hasonló eseteket, általában az egyház azonnal megalakult a letelepedéskor.

Az adóösszeírások is adnak számunkra némi támpontot. A román lakosság első említése 1743-ból való. Ebben az évben már egyértelműen be lehet azonosítani a román hangzású neveket. Az adatok alapján tehát kijelenthetjük, hogy a román lakosság 1740-1743 között érkezett Körösszegapátiba.

A fontosabb magyar történelmi eseményekben ott találjuk a körösszegapáti lakosokat. 1514-ben részt vettek a Dózsa-féle parasztfelkelésben. 1848-49-ben a szabadságharc katonái között is ott találjuk a községbelieket.

Népes története van az oktatásnak, közöttük is a református iskolának, amelynek történetét 1776-tól követhetjük. 1841-ben felépítették a ma is álló 1. számú református iskola épületét, 1914-ben pedig a 2. számú református iskolát. Az évszázadok folyamán az egyház kivette részét az oktatásból. Voltak idők, amikor a pénztelenség miatt nagyon nehezen tudta a gyülekezet fenntartani az iskolákat, de megbirkóztak a nehéz feladattal, hatalmas áldozatok árán is. Megtörtént, hogy a lelkész és a tanító egy évig nem tudta felvenni a fizetését.

A román iskola története hiányos. A XIX. századtól tudjuk követni hiányosan a történetét.

1948-ban a kommunista hatalom államosította az egyházi iskolákat, ezzel az évszázados oktatási hagyomány a faluban megszűnt, amelynek sebei ma sem gyógyultak be. A községben polgári iskola is működött.

Az I. és a II. világháború ideje alatt számos körösszegapáti halt hősi halált a hazáért. Hősiességüket a templomkertben emlékmű őrzi. 1944-ben a községbe is megérkezett a háború. Tizenhat katona és néhány polgári személy esett áldozatul a háború borzalmainak.

A háború után az évszázados fejlődés megszakadt, és a falu lassan kiürült. 1949-ben megalapították az első termelőszövetkezetet, majd utána a többit. Az 1960-as évektől már biztosan ki lehet mutatni a község fogyását. A fiatalok Budapestre és környékére költöztek, a jobb megélhetés reményében. A rossz politikai vezetés, a termelőszövetkezetek hiányos működése, az iskolai marxista nevelési program lelkileg, szellemileg és anyagilag megtörte a falu évszázados hagyományait, kultúráját és hitéletét.

Az 1990-es rendszerváltás (módszerváltás) újabb csapást hozott a községre. Az új helyzetben nem találta fel magát a község. A termelőszövetkezet csődben volt. A magángazdasághoz nem volt elegendő tőke, szellemi kapacitás, amelyeknek segítségével új irányt lehetett volna kezdeni.

Elmaradt az ipar a környékről. Ezek együttes hatása tovább csökkentette a község lakosságát. Mára óvodai és iskolai létszámproblémák vannak. Kevés gyermek születik, mert nincs fiatalság. A község elöregedett. A jövő bizonytalan. Felmérhetetlen kár keletkezett az elmúlt 60 évben. A török vészt átvészelte a község és a nulláról tudott indulni és építkezni, de ma nincs mivel. Nincs elegendő családi gazdaság. Nincs föld, amelyen gazdálkodni lehetne, mert néhány magánkézben összpontosul a földterületek nagy része.

A községben, 2006-ban 1054 lakos van. A lakások száma 450, ebből 50 ház lakó nélküli. Külterület: Belec, Bereczkitanya, Erdőköredűlő, Herkány, Homokhátdűlő. A községnek van önálló polgármesteri hivatala, iskolája, óvodája, orvosi rendelője. Három lelkész szolgál és három orvos (körzeti-, fog- és állatorvos) látja el feladatait. Közigazgatásilag Körmösdpuszta a községhez tartozik.

Fotók a községről

Épített örökségünk

Természeti értékek

Jelzett turistautak

nem található

Túramozgalmak

nem található

Bélyegzőhelyek

nem található

Személyes eszközök