Komádi, TV-torony

A Látnivalók wikiből

Komádi, TV-torony

Turistatérképen

Település: Komádi
Kategória: Épített örökségünk / További épített örökségek

Cím: Furtai út
Tulajdonos: Antenna Hungária Zrt.

A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja.

A torony jelenleg analóg földfelszíni sugárzással 3 analóg tévéműsort, és 5 sztereó rádióműsort biztosít. A digitális sugárzásra való átállást 2010-re tervezik. Néhány betelepülő rádiórendszer és mobilszolgáltató (Vodafone, Pannon) is helyet kapott a toronyban.

Az adóteremben nagyon jó minőségű amerikai és japán gyártmányú adóberendezés található. A kezelőteremben történik a monitorozás, ahol szükség esetén bele lehet avatkozni a műsorszórásba. Lefedettséget Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén biztosít.

Az MSZMP PB. 1965. áprilisában hozott olyan határozatot, hogy a Tiszántúl még be nem sugárzott területén a Magyar Televízió 1-es műsorának biztosítására tévéállomást kell létesíteni, amelynek helyszíne a Karcag, Püspökladány, Békéscsaba háromszögben legyen. A tévéállomás létesítésével egy időben az adóhoz szükséges modulációs vonalat is ki kellett építeni.

A leendő telephely kiválasztását különböző helyszíni mérések, egyéb előírt szempontok alapján a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatósága munkatársai végezték 1965-ben, s így esett a választás Komádira. A település szélén, a Furtai út mellett, az ún. Heréskertben, a cigánytelep közvetlen szomszédságában kezdték el az adóállomás építését, 1966-ban. E terület tulajdonosa ekkor a Petőfi tsz. volt, amelynek tulajdonából mintegy 4 holdnyi kiváló minőségű termőföldet az állam kisajátított, s nem zavarták meg a szomszédos téglagyár munkáját, működését.

Számos tervező és kivitelező vállalat kapcsolódott be a munkavégzésbe, amely központi, kiemelt beruházás volt. Az építkezés tervének elkészítéséhez több alkalommal helyszíni bejárást végeztek, illetve adatfelvételi jegyzőkönyvet készítettek ’66. május 3-án és június 4-én. A generáltervező a Postatervező Iroda, az antennatartó tornyot a Mélyépterv, illetve az Uvaterv tervezte.

A beruházás megvalósításának tervezett sorrendje az alábbi volt: a munkát a torony alapozásával kezdték, majd ehhez kapcsolódva az adóépületi nyaktag és lakóépület alapozását is el kell végezni a talajvízszint süllyesztés miatt. Az alapozási munkák elvégzése után a toronytörzs építése, a lakó- és adóépület, valamint a nyaktag építése, majd ezt követheti a tervezett építmény, a műtárgy megépítése. Az építéshez szükséges víz biztosítására 130 m-es mélységbe fúrt kút szolgált, amelynek vízhozama 150 liter/perc.

A toronytörzs csúszózsaluzási technológiával folyamatosan készült, fokozott biztonsági körülmények és nagy szervezés mellett, erre jellemző, hogy nagy teljesítményű tartalék betonkeverő gépeket is készenlétbe állítottak. A törzs szűkítését automatikusan végezték, az élet- és vagyonvédelem érdekében a villámhárító a toronnyal folyamatosan épült, így védve az ott dolgozókat. E munkák kivitelezője a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat volt, míg az adó, a nyaktag, a lakóépület kivitelezését a Hajdú-Bihar Megyei ÁÉV végezte. Az épület a toronyépítéssel egyidőben épült, ezzel is lerövidítve a kivitelezési időt. Különös gondot fordítottak a munkavédelmi előírásokra is, így többek között a torony csúszózsaluzatos része alá védőtetőt létesítettek. Az épületek 1967. év végére elkészültek.

Az építkezésen résztvevők közül többen helybeliek voltak, akik később az Állomás dolgozói lettek. Az építés egész folyamatában jelentős segítséget nyújtottak a megye és a község tanácsi, mozgalmi szervei, a gazdasági egységek.

1968 elején az építkezés előrehaladását követően megkezdődött a műszaki telepítés előkészítése, az állomási személyzet toborzása, megszervezése. A TV Állomás vezetésére Südy (Szabadfi) Endre kapott megbízást, aki korábban a tokaji Állomás csoportvezetője volt, ugyancsak Tokajból érkezett Tóth Imre is, aki később a kékesi Állomás vezetője lett. Ezen szakemberek kiváló elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeztek, rájuk várt az új dolgozók betanítása, akik többsége életében először látott adótelepítést, adóberendezést és halvány fogalma sem volt az adótechnikáról, de műszaki érdeklődésük átsegítette őket a kezdeti nehézségeken.

A dolgozók bekapcsolódtak az adótelepítésbe, ezzel is elősegítve az Elektromechanikai Vállalat munkáját, akik a 4/08 kW-os ÉMV adó telepítését végezték, valamint a mikrohullámú lánc szerelését végző Finommechanikai Vállalatnak is. Így a dolgozók közvetlenül megismerték a berendezéseket, ezzel elősegítették, meggyorsították a műszaki átadást is.

Az Igazgatóság Szentes TV Állomás vezetőjét, Kontor Lajost bízta meg a telepítés irányításával, az Állomás megindításával kapcsolatos adminisztrációs teendők irányításával, személyek toborzásával és alkalmazásával, és az összes szükséges technikai feladatok ellátásával, így a szerszámok, berendezések, alkatrészek, az étkeztetés biztosításával. E munkában segítette őt Szántó Imre is. A szolgálat megszervezésével egyidőben 1968. Május 1-től Tokajról Komádiba helyezték Juhász Péter polgári fegyveres törzsőrmestert, megbízták a törzsparancsnoki feladatokkal, az őrség megszervezésével, amelyet május 30-ra végrehajtott, 5 fő került állományba.

Az épület elkészült, burkolása igen tetszetős volt, de a talaj nedvessége hamarosan megjelenik a falazaton, salétromosodik, ezért már 1970-ben jelentkezik a karbantartási igény.

Összeállították a létesítmény energiaigényét: igényelt teljesítmény minden napszakban 60 kW, vételezett feszültségszint 0,4 kV, a betáplálás két iránya Biharkeresztes, illetve Csökmő, mindkét oldal nyomvonala közel 100 km.

Az állomás szolgálati rendje az ország adóállomásai közül szinte egyedülálló volt. Szolgálati idejük heti 96 óra volt, azaz napi 14. Ezt úgy oldották meg, hogy 1 hét munkát 1 hét pihenés követte, s ezt a dolgozók nagy távolságból való érkezése indokolta.

A munkák elkészülte után 1968. Augusztus 16-án került sorra az avatás. Az avatóbeszédet Horn Dezső, a Posta Vezérigazgatója tartotta, aki köszönetet mondott a beruházásban résztvevő valamennyi tervező és kivitelező vállalatnak, azok dolgozóinak és irányítóinak, a lelkiismeretes és gyors munkáért. A jól szervezett együttműködés eredményeként vált lehetővé, hogy a teljes munka, tervezést is beleértve 3 éven belül elkészüljön, közel fél évvel a kijelölt határidő előtt. Természetesen külön köszönetet mondott a megyei és községi tanácsnak, párt- és társadalmi szerveknek.

Mi is készült el? Kétszintes adóépület, egyszintes energia- és lakóépület, szociális helyiségek, antennatartó vasbeton torony, vasszerkezetű antennatartó kapott helyet. A telepített adóállomás területe 100 x 110 m., sajátvezetékes vízrendszerrel, nyomásfokozó saját kúttal. A telepített adóberendezések ÉVM gyártmányú 2 db. 4/0,8 kW-os öntartalékos adóberendezés, diplexer, antennakapcsoló, antenna. Az országban ezzel a rendszerrel, berendezéssel valósult meg először a posta tartalékadó telepítési koncepciója, ami azt jelentette, hogy mindkét adó üzemelhet egy antennára, illetve egy műantennára, az antenna átforgató kapcsoló 3 másodperc alatt megcseréli a két adót, így az adóváltást gyakorlatilag a nézők észre sem vehetik, de nem is igen veszik észre. Az adó nagy szinten modulált. Az adóteljesítmény felvétele 2 x 25 kW, hűtése forszírozott léghűtés.

Induláskor az állomás létszáma, munkaereje az alábbiak szerint tevődött össze: 1 fő állomás­vezető, csoportvezető 2 fő, adókezelő 5 fő, gépész 3 fő, segédmunkás 3 fő, adminisztrátor 1 fő. Az őrség teljes létszáma 6 fő, így az összlétszám 21 főt tett ki.

1968. végéig az üzem dolgozói két csoportban, Tóth Imre és Sípos István vezetésével, a hiányosságok pótlása mellett biztosították az üzemeltetést.

A nagyon fárasztó egyhetes szolgálati rend miatt 1971. április 28-án kollektíven kezdeményezték, hogy 24/48 órás szolgálatot vezessenek be. Ebben az évben Böszörményi György üzemtechnológusi megbízást kapott, Csávás Sándor pedig csoportvezetőit, őrségparancsnok Vad Mihály lett.

Az üzemeltetésben továbbra is gondot jelentett a szinte naponként jelentkező modulációs zavar, az ún. fading. Volt olyan év, hogy több mint 200 ilyen jellegű modulációs hibát naplóztak. Az állomás ezért is kapott egy Videocolor színes tévét, vétel megfigyelés céljából, 1972. Január 8-án, később pedig egy Orion AT-650 típusú tévét, amely Tokaj hangját és képét vette.

A dolgozók életkora 25-35 év közötti, az állomás állományából 1975 tavaszán történt az első nyugdíjazás: id. Gál István szaktársat kedves ünnepség keretében búcsúztatták.

Az állomás vezetésében 1975. október 8-án változásra került sor: az eddigi vezető az igazgatóság üzemviteli műszaki osztályára került áthelyezésre, az új állomásvezető Böszörményi György lett. A párttitkár, Gombos Gyula munkaviszonyát megszüntette, ’76 tavaszán - a 15 fős alapszervezet - Péter Imrét választotta meg helyére. Az állomás dolgozói várakozással tekintettek az új vezetés munkája elé.

Folytatódtak az állomást bővítő, szépítő munkák. 1976 tavaszán az őrség birtokába vette a bejáratnál épített téliesített őrhelyet. A műszaki fejlesztés fontos eseménye volt az első komolyabb ellenőrző mérésekre is alkalmas RS-mérőpark megérkezése. 1977. Június 6-án az állomás rendszeres vízellátási problémái megoldódtak, bekapcsolódtak a községi vízműhálózatba, mivel a saját rendszer állandóan gázos volt.

1978-ban megkezdődtek a régen várt URH rádióadók telepítése. A szerelést az állomás dolgozóival közösen a BHG-FI szakemberei végezték.

Amilyen nagy ünnep volt az új tévéadóállomás felavatása, legalább ilyen öröm volt ’78. Június 29-én a 3 db. URH-adó felavatása. A bihari térségben ezzel lehetőség nyílt a minőségi URH-rádiózásra, illetve hallhatóvá vált a Magyar Rádió 3. műsora (Bartók rádió). A rádióműsorok sugárzásához szükséges modulációt egyedi módon oldották meg: 4 + 1-es demodulátort hoztak, biztosítva lett ezzel a tévéhang, Kossuth-, Petőfi modulációja. A 3. Műsor modulációját 1 db. “Elit” vevő ballemphang átalakítása biztosította. A három URH adó üzemi frekvenciái 66,14 - 66,92 - 68,24 MHz. Antennarendszere kétemeletes 3 x 120 fokos szögelhelyezésű, horizontális körsugárzó, nyeresége 6,5 dB.

Az adó ellenőrzését adófigyelő egység végzi. Az adótelepítés kapcsán az adóteremből a kialakított kezelőfülkébe került áttelepítésre a tévé kezelőasztal. Az állomás dolgozóinak fiatalos lendülete, lelkesedése e munka során csodát produkált: egy vasárnap éjszakai tévéműsor után a nagyadótermi kezelőasztalt lebontották és a kedd reggeli tévéműsor indulásáig a kezelő fülkébe áthelyezték.

Ebben az évben ünnepelte az állomás 10 éves jubileumát, házi ünnepségen emlékeztek meg erről.

1978-ban megalakultak a felügyelőségek, az állomás Szentes I. sz. felügyelőséghez tartozik, melynek vezetője Kontos Lajos. A következő évben az üzemépület rekonstrukciójára került sor. Az állandó javításra szoruló fa nyílászárók helyett korszerű alumíniumkeretes ablakokat építettek be. Megkezdődtek az üzem salétromosodásának megszüntetési munkái. ’79 tavaszán megszüntették az őrszolgálatot, bezárták a kapukat, nagy erőfeszítésbe került valamennyi őr környékbeli elhelyezésének biztosítása.

Megkezdődtek a tiszántúli mikrolánc rekonstrukciós munkái, amelyek 1981 végéig tartottak.

1980. január 1-től bevezették az URH-adók új karbantartási rendjét. Az állomás dolgozói ennek alapján körültekintően, folyamatosan végezték munkájukat. Új, robbanásbiztos akkumulátortér épül, amelybe 22 db. 48 V-os VARTA akku kerül elhelyezésre. A szünetmentes áramforrás biztosítására VST-szekrények kerülnek telepítésre, illetve telepítésre került az új GTT-70 típusú mikroberendezés. ’80 nyarán 79 m-es erkélyen felszerelték az új 3 m-es parabola antennát. A mikrohullámú berendezések leszerelését az állomás KISZ-szervezete végzi el és a szocialista brigáddal együttesen selejtezésre készíti elő. E munkákkal egyidőben felújításra került a toronylift.

1982-ben az állomás második dolgozója is nyugdíjba vonul. 1983. július 1-én a rádióműsorok közül a Petőfit is sztereósítják, az állomás megteremti az ehhez szükséges műszaki feltételeket.

Az állomás-rekonstrukció során a későbbi 4-es sávú adó telepítése kapcsán erősáramú felújításra is sor kerül. Az energiaellátó tér teljesen átalakul, hét mezőből áll. ’83 december 12-én közvetlenül 20 kV-os célvezeték épül az állomásra, amellyel az évek hosszú során állandósult nagyszámú hálózati feszültség-kimaradás a múlté lesz.

1984-ben a 3-as sávú antennát újítják fel, amelyet ezért le kell bontani, s ezt a munkát összekötik a 4-es sávú adóantenna telepítésével. Ez év július 15 és november 14 között 4 db. átjátszó panel sugározza a tévé 1-es műsorát a torony 110 m-es szintjéről. Komoly vételpanaszok, a vételkörzet beszűkülése jellemzi ezt az időszakot. Az állomás dolgozóinak odafigyelése, a KÖZGÉP dolgozóinak sokszor erőn felüli munkája végül is sikeres. Nem mindennapi körülmények között a torony csúcsára kerül 3 db. 5 m-es műanyag henger, amely a 4-es sávú antennákat tartalmazza, illetve a 3-as sávú antennarendszer felújított részei is visszakerülnek eredeti helyükre. A mikrorekonstrukció kapcsán átadták a földesi mikrohullámú állomást, amelyen keresztül Komádi összeköttetésre került Debrecenen keresztül az északi mikrolánccal. Az URH-adó frekvenciacseréje október 1-én történik meg. A 23-24-én felhelyezett 4-es sávú antennatartó hengerek az erős szélviharban beremegtek, pánikhangulat alakult ki az állomáson, mindenki azok leszakadását várta. Gyors döntés alapján a torony csúcsát speciális kötélrendszerrel ki kellett kötni.

A japán NEC-adó október 22-én beérkezik az állomásra. Kicsomagolását követően felszerelése is kezdetét veszi. Az adó 10/1 kW-os, a 32-es csatornán sugároz vízszintes polarizációval, az antenna nyeresége 14 dB. Az országban az első 10 kW teljesítményű léghűtéses japán adó és újdonság az is, hogy klistron tápegységgel rendelkezik. A rendkívüli hideg december (-26 fok C) hátráltatta a munkákat. A főkábel behúzása tartós + 5 fok C hőmérsékleten történhet, így azzal várni kellett, de az adótelepítési belső munkák folytak.

Az állomás mozgalmi élete is jelentős volt a község életében. Az építés évében a nagyon lényeges pártszervezet is megalakult nyolc párttaggal, a szakszervezetnek minden dolgozó tagja lett. 1973. július 11-én megalakult az állomás KISZ alapszervezete 10 fővel. Sok munkát vállaltak és végeztek: a kerti vízhálózat korszerűsítése, a kazánház elektromos felújítása, valamennyi községi rendezvényen a hangosítást végezték, az állomás parkját kialakították, közös kirándulásokat szerveztek Pécsre, Sopronba. A legjelentősebb a Nevelőotthonnal való kapcsolattartás lett: a gyerekekkel szoros, mindennapos kapcsolatot tartottak, iskolarádió-rendszert építettek ki, csapatzászlót adományoztak.

A Magyar Posta 1925-ben kezdte meg műsorszóró tevékenységét, szervezetére az igazgatósági tagozódás volt jellemző, amely évtizedekig nem változott. 1990-ben a Posta három részre szakadt, megalakult a MATÁV Rt., a Magyar Műsorszóró Vállalat (MMV) a Posta Rt. mellett. Az MMV 1992-es megszűnését követően jött létre az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt., a mai cég.

Lényeges személyi változások is bekövetkeztek, több hullámban itt helyben is. Az üzemvezető a több diplomás, jól felkészült, szimpatikus fiatalember, Szabó Tamás 1998-tól. Csoportvezetővel, 5 fő műszerésszel és 4 fő külsős szakemberrel látják el megnőtt feladatukat.

Jelentős technikai feladatot és korszerűsítést jelentett digitális szolgáltatás bevezetése, majd az ún. Média-beruházás, amikor az országos mikrohullámú hálózat kialakítása történt. Ezen indultak be lényegében a kereskedelmi adók, amelyeket már megismerhettünk: az m1, tv2 és RTL Klub, valamint a Danubius és Sláger rádiók. Más sávokra költözött Petőfi és a Bartók rádió, a Kossuth változatlan helyen, míg az m2 műholdon található. További technikai korszerűsítést jelent az idei régi tv-adóberendezés cseréje. A határ menti szolgáltatás bővítését, korszerűsítését jelenti az ún. nagyváradi összeköttetés Komádin keresztüli kiépítése, amely üzleti alapon Internet vonalat és egyebeket is biztosít számukra.

A mai feladat az öt rádió és három tv műsor továbbítása az időközben bekövetkezett technikai korszerűsítés miatt lényegesen kevesebb munkaerőt igényel, mint korábban az egy adó működtetése. Munkájukra mindannyian igényt tartunk, s ők ennek eleget is tesznek.

2010-ben a technikai fejlesztéseket követve DVB-T digitális adás szórására alkalmas antennát helyeztek el tornyon. A szeptemberben induló digitális műsorszórás révén 7 televízió, és 3 rádióadó vételére nyílik lehetőség.

Személyes eszközök