Csarnokváz, avagy a csarnok lelke

Mára a csarnokok jellemzően könnyűszerkezetes technológiával készülnek, akár komolyabb méret vagy speciális funkció esetén is. Ez azt jelenti, hogy csak az alap elkészítéséhez használnak vasbetont, az építmény további része pedig többnyire acélból áll

Ez jóval egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb eljárást biztosít. Ráadásul lehetővé teszi a sztenderd, panelszerű szerkezetek létrehozását. Ezeknek a szerkezeteknek az összességét csarnokváznak hívjuk. Mivel a legtöbb esetben előre gyártott acél elemeket használnak, így a csarnokváz felállítása – ami a leglátványosabb művelet – több hónap helyett 1-2 hét alatt is megtörténhet.

Az acélszerkezetnek számos lényeges előnye van. A gyors összeszerelés mellett fontos, hogy tágasabb csarnokváz hozható létre, mert az acél statikailag egyszerűbben formázható, nagy fesztávokat tudunk vele áthidalni. Az acélszerkezethez ráadásul könnyebben illeszthetőek a különféle panelek, közművek, ahogy a borítás és a szigetelés is.

Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy acélból készült csarnokváz szigetelése sokkal kisebb gonddal jár, hiszen ez a könnyűszerkezet alapból száraz és később sem vizesedik, penészedik, rongálódik. A jó szigetelési adottság mellett hosszan lehetne még sorolni, hogy az acélszerkezetes csarnokvázak miért fenntarthatóbbak és előnyösebbek.

Néhány egyszerű tényező a sok közül:

  • gazdaságos és környezetbarát a fenntartása,
  • az acél nem igényel gondozást,
  • nagymértékben mobilis,
  • módosítható,
  • könnyen festhető

Vélemény, hozzászólás?